Az Acceptable Ads Porgramot egyébként először az ugyancsak népszerű, saját bevallása szerint 300 milliónál is többször letöltött Adblock Plus (ABP), illetve az azt tulajdonló Eyeo vezette be, az abban résztvevő cégek hirdetéseinek pedig több feltételnek is meg kell felelniük, hogy a felhasználók számára elviselhetőbbek legyenek, és azokat a szoftver láthatóvá tegye.

Az egyes hirdetők feljutása a "fehérlistára" a cég szerint teljesen transzparens folyamat, sőt az említett megfelelési feltételeket is a felhasználókkal együttműködve hozták létre - a problémát az jelenti, hogy egyes cégek hirdetéseit a vállalat fizetség ellenében is megjeleníti, ilyen a Google, az Amazon vagy a Taboola is, a fizetős ügyfelek kapcsán azonban a cég egyáltalán nem ad ki információkat. Az ABP egyébként szintén a napokbanjelentette be, hogy egy független ellenőrző bizottságnak engedi át a kezdeményezés felügyeletét, a még "feddhetetlenebb" működés érdekében, a fizetős konstrukciókról azonban továbbra is mélyen hallgat.

A The Next Web a tajdonosváltás kapcsán megkereste az Adblockot, a cég ugyanakkor nem árulta el az új birtokos kilétét, mondván, az kifejezetten kérte, hogy névtelen maradhasson. A korábbi tulaj, Michael Gundlach a jövőben semmilyen szálon nem kötődik majd a vállalathoz, annak igazgatója Gabriel Cubbage viszont továbbra is az Adblock kötelékében marad. Az új tulajdonos névtelensége mindenesetre nem sok jót ígér, a legitim szándékokkal fölösleges lenne az anonimitás.

A Microsoft a múlt héten jelentette be vadonatúj Azure fejlesztéseit és bővülő szolgáltatáspalettáját. A bejelentések között szerepelt az Azure Data Lake is, amely hatalmas mennyiségű strukturálatlan adat "ömlesztett" tárolásához és elemzéséhez használható. A szolgáltatás fontos eleme a Data Lake Analytics, amely egy új elosztott feldolgozó és elemző rendszer, Apache YARN alapokon. A bejelentés része egy új lekérdezési nyelv, az U-SQL is. Mit tud és mire jó?

"Tudjuk, hogy rengeteg fejlesztő és statisztikus szenved a nagy adathalmazok feldolgozásával a meglévő technológiákkal és eszközökkel" - mondta T. K. Ranga Rengarajan a Microsoft Data Platform igazgatója kapcsolódó blogposztjában. "Az általános programozási nyelveken írt megoldások hatékonyak lehetnek, de komoly tanulást igényelnek, míg az SQL-alapú eszközök egyszerűbb indulást, de korlátozott kiterjeszthetőséget nyújtanak". A Microsoft szerint az áthidaló megoldás az U-SQL, egy új lekérdezőnyelv, amely "egyesíti az SQL könnyű használatát a C# kifejező erejével."

"Az U-SQL lényege, hogy az SQL lekérdezések bővítését tesz lehetővé a C#-hoz hasonló szintaxisú kifejezésekkel illetve függvényekkel. Ennek megfelelően a nyelv alapjait a C# alaptípusai képeik, a legkérdezések pedig a LINQ-hez hasonló szintaxis mentén történnek. Az U-SQL lekérdezések egy lépésben tudják a strukturálatlan adatokat struktúrákba rendezni, majd ezeken számításokat, kereséseket végezni" - foglalja össze aprog.hu.

A nyelv támogatását az Azure Data Lake Tools for Visual Studio implementálja, ezt telepítve hozzáférhetőek a szokásos programozási, hibakeresési és teljesítményelemzési eszközök az új nyelv alatt is. A nyelv fejlesztésénél felhasználták a SCOPE kísérleteredményeit és a T-SQL, hagyományos SQL és Hive nyelvvel szerzett tapasztalatokat is.

A UHD televíziók még mindig nem mondhatók elterjedtnek, azok tavaly a piac eladásainak nagyjából 1 százalékát tették ki és - eddig legalábbis - idén is csak 5 százalékig tudtak feltörni. Ennek fő oka nem meglepő módon az eszközök jellemzően magas ára. Ez nem csak magának a panelnek köszönhető, de annak is, hogy miután a 4K kijelzővel egy-egy eszköz értelemszerűen a csúcskategóriát célozza, a gyártók a szegmensre jellemző többi plusz funkcióval is felszerelik azokat, mint a fentebb említett, hosszabb távon tervezve izmos hardvert igénylő Android TV vagy az Ambilight háttérvilágítás.

^{Philips 4900}

A gyártó ugyanakkor most eltér ettől az irányvonaltól: új modelljei között Android TV-t vagy más hasonló rendszert nélkülöző készülékeket is találunk 4K panellel felszerelve. Ez a Philips 4900-as sorozat, amelyben 43, 49 és 55 hüvelykes modellek kaptak helyet: gyakorlatilag mezei "buta" LED tévékről van szó, extra funkciók nélkül - ez azonban az árban is megmutatkozik, a készülékek ára bruttó 170 ezer forint környékén indul. Az eszközök persze utólag különösebb nehézség nélkül okosíthatók, erre a célra évek óta kaphatók különböző androidos, sőt akár már windowsos kiegészítők is: a százdolláros Google Nexus Player például szinte ugyanazt az Andorid TV élményt biztosítja mint a drágább televíziók, ráadásul a nagyjából két év alatt elavuló hardver miatt nem kell a teljes szettet lecserélni, elég a kiegészítőből újat venni.